ESG és városi logisztika: hogy néz ki a karbonsemlegesség felé vezető út?
.jpg)
A városi logisztikai szektor jelentős átalakuláson megy keresztül a karbonsemlegesség és az ESG elvárások hatására. A fenntartható működés nemcsak környezeti és üzleti szükségszerűség, hanem egy mindenkit érintő szemlélet. Ebben a környezetben a városi logisztikai parkok kiemelt szerepet játszanak: hozzájárulnak a környezetbarát szállításhoz, csökkentik a forgalmat, és innovatív zöld technológiákat alkalmaznak. A CityOne modellje jól példázza, hogyan ötvözhető a teljesítményközpontúság és a fenntarthatóság egy élhetőbb városi jövő érdekében.
A karbonsemlegesség szerepe a városi logisztikában
A karbonsemlegesség nemcsak globális cél, hanem a városi logisztika egyik legfontosabb kihívása is. A közúti szállítás – amely Magyarországon az áruszállítás mintegy 75%-át teszi ki – jelentős mértékben hozzájárul a városi karbonkibocsátáshoz. A logisztikai szektorban ezért sürgető a zöld megoldások bevezetése és az intelligens városi logisztikai rendszerek kialakítása.
Miközben egyes nagyvállalatok (mint a Waberer's vagy a Magyar Posta) már alkalmaznak elektromos járműveket és napelemes rendszereket, az ágazat egésze még csak most kezdi felvenni a tempót az ESG (Environmental, Social, Governance) és fenntarthatósági elvárásokkal. A városi logisztikai parkok jelentős szerepet tölthetnek be a karbonlábnyom csökkentésében. Az intelligens megoldások révén például, egy városi raktárba érkező kamion akár 20 kisteherautót is helyettesíthet, ami jelentősen csökkenti a városi forgalomterhelést, a szállópor-kibocsátást és a zajszennyezést, miközben optimalizálja a szállítást.
ESG a gyakorlatban – miért fontos ez a logisztikai cégek számára?
Az ESG szemlélet ma már nem csupán kommunikációs eszköz, hanem üzleti szükségszerűség a logisztikai vállalatok számára. A befektetők, ügyfelek és szabályozó hatóságok egyaránt elvárják a fenntartható működést és a transzparens vállalati felelősségvállalást. Különösen, mivel az EU ide vonatkozó irányelvei és a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyre szigorúbbá válnak. Ugyanakkor, ágazati szinten, a magyarországi logisztikai cégek számára az ESG-alapú működés versenyelőnyt is jelenthet.
A zöld stratégia 3 pillére
A logisztikai szektorban a zöld stratégia gyakorlati megvalósítása három fő területre terjed ki:
- Környezeti hatások csökkentése: Az alacsonyabb kibocsátás és az energiahatékonyság növelése révén a vállalatok minimalizálhatják ökológiai lábnyomukat.
- Társadalmi felelősségvállalás: A munkavállalói jólét biztosítása és a közösségi szerepvállalás erősítése hozzájárul a pozitív társadalmi hatásokhoz.
- Felelős vállalatirányítás: Az átlátható működés és az etikus üzleti gyakorlatok alkalmazása növeli a vállalat iránti bizalmat és megfelelőséget.
Azok a vállalatok, amelyek komolyan veszik az ESG szempontokat, nemcsak a megfelelési kötelezettségeiket teljesítik, hanem versenyképességüket is növelik mind rövid, mind hosszú távon. Az alacsonyabb működési költségek, a vonzóbb munkáltatói márka és a fenntartható befektetések vonzása mind olyan tényezők, amelyek már a jelen logisztikai piacán is kulcsfontosságúak, és nem egy távoli jövő elemei.
A CityOne szerepe a karbonsemleges városi logisztikában
A karbonsemlegesség felé vezető úton a városi logisztikai parkoknak kulcsszerep jut – ezt a szerepet a CityOne tudatosan vállalja. A márka filozófiája a teljesítmény, a fenntarthatóság és az emberközpontúság hármasára épül. A BudafokOne és ÚjbudaOne logisztikai parkok fejlesztése során olyan zöld technológiákat alkalmazunk, mint a hőszivattyús fűtés-hűtés, LED világítás, valamint intenzív zöldfelületek és méhlegelők kialakítása.
Az intelligens logisztikai megoldások révén csökken a járműmozgás, mérséklődik a karbonkibocsátás, és optimalizálható a városi szállítás. A parkok kialakítása során kiemelt szempont a környezeti és társadalmi integráció is: közösségi terek, kényelmi szolgáltatások, kiváló tömegközlekedés és biztonságos infrastruktúra jellemzi őket.
Tudatos bérlői közösség és ESG-alapú működés
“A CityOne olyan bérlőket vonz, akik számára a fenntarthatóság és az ESG-alapú működés stratégiai fontosságú a versenyképesség mellett. Ez nemcsak visszaigazolás számunkra, hanem egy olyan közösség építését is jelenti, amely büszkén vállalja a zöldebb városi logisztika iránti elköteleződést.”– mesélte Radnóty Zoltán, a CityOne logisztikai parkok ügyvezető tulajdonosa.
A hagyományos logisztika környezeti kihívásai
A városi környezetben a hagyományos értelemben vett logisztikai rendszerek egyre kevésbé fenntarthatók. A közúti szállítás túlsúlya miatt a forgalomterhelés, a zajszennyezés és a karbonkibocsátás kritikus szintet ért el. Ez nemcsak Budapest belső kerületeiben, hanem lassan az agglomerációban is megfigyelhető. Az utak túlterheltek, a járművek sokszor kihasználatlanul közlekednek, miközben ez a városi levegő minőségére sincs jó hatással.
Az „utolsó kilométer” problémája
A logisztikai szektor egyik legnehezebben kezelhető kihívása a áruszállítási lánc utolsó szakasza, az ún. „last mile delivery”. A megnövekedett házhoz szállítási igény miatt egyre több kisebb teherautó járja az utakat – gyakran rosszul szervezett, pazarló módon. Ez nemcsak a környezetet terheli, hanem gazdasági és közlekedési szempontból is komoly problémát jelent.
A fenntartható városfejlesztés érdekében olyan megoldásokra van szükség, amelyek képesek csökkenteni az emissziót, racionalizálni a szállítási folyamatokat, és integrálódni a városi infrastruktúrába. Ehhez nyújt elérhető alternatívát a városi logisztikai park modellje.
Városi logisztikai parkok mint fenntarthatósági megoldások
A városi logisztikai parkok nemzetközi szinten is egyre fontosabb szereplői a fenntartható városfejlesztésnek. Magyarországon is megjelentek ezek az új generációs megoldások: a BudafokOne és ÚjbudaOne városi logisztikai parkok kifejezetten azokat a bérlőket várják, akik irodát és raktárt egy helyen, korszerű, környezettudatos környezetben keresnek.
A parkok elhelyezkedése, az energiahatékony épületek és az intelligens logisztikai infrastruktúra előnyöket biztosít az itt működő cégeknek, miközben megfelelnek az ESG-szemléletre épülő stratégiai elvárásoknak is.
Ez a modell nemcsak válasz a logisztikai kihívásokra, hanem egy élhetőbb, fenntarthatóbb városi jövő tudatosan vállalt része.
